Borsodi Zsófia, Szenczi Beáta, Szekeres Ágota, Virányi Anita : „Semmit rólunk – algoritmusok nélkül?” A mesterséges intelligencia és a fogyatékosság kapcsolatában megjelenő ellentmondások elméleti szintézise

A mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legátalakítóbb ereje; példátlan ütemben formálja át az iparágakat, a gazdaságokat, a kormányzati rendszereket és a társadalmak működését. Az MI eszközei, köztük a nagy nyelvi modellek (Large Language Models, LLM-ek) újraformálják az emberi kommunikáció, a tudásközvetítés és a társadalmi részvétel kereteit. A fogyatékosságtudomány szemszögéből e technológiák kettős természetet … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2026.1.1

Farkas Jácint : Az egzisztenciális fogyatékosság és akadálymentesség, avagy a filozófia mint „szubjektív” tudomány II. Utazástudomány: egy akadálymentességés komplexitástermészetű paradigma, a turizmuskutatás „tükrében”

Korunk egyik jelensége a hermeneutikai kakofónia, vagyis az értelmezési sokaságok megjelenése, melyek alól a különböző tudományágak sem mentesek. Az új típusú értelmezési diverzitáshalmazok rendkívül sokszínűek, ekképpen a társadalmakra és a közösségekre egyaránt extra terheket rónak, mivel alapvetően a létezésünkben történő eligazodás válik egyre nehezebbé. Ebben a kontextusban a turizmustudomány és ennek új paradigmája, az utazástudomány … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2026.1.2

Zsille Katalin Lenke, Gyursánszky Ágnes : Munka, jog és sérülékenység a késő modernitásban: Megváltozott munkaképesség és intézményi kizárás egy életút narratíváján keresztül

A tanulmány azt vizsgálja, miként alakítják a késő modern munkaerőpiac intézményi és jogi mechanizmusai a megváltozott munkaképességű személyek életútját, társadalmi elismerését és munkaerőpiaci részvételét. Amellett érvel, hogy e mechanizmusok nem csupán a társadalom tagjainak munkához és szociális védelemhez való hozzáférését szabályozzák, hanem a morálisan terhelt elvárások és a jogi kormányzás fragmentált formái révén aktívan hozzájárulnak … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2026.1.3

Szigethi Zsófia, N. Kollár Katalin : Figyelemhiányos hiperaktivitászavarral (ADHD) diagnosztizált tanulók társas helyzetének feltérképezése szociometriai módszerrel

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb neurofejlődési zavar, amely a társas alkalmazkodást is jelentősen befolyásolja. Nemzetközi vizsgálatok alacsonyabb társas elfogadottságot és fokozott kortársi elutasítást jeleznek, azonban magyar mintán eddig nem állt rendelkezésre átfogó szociometriai adat. Jelen kutatás célja budapesti felső tagozatos, ADHD-val diagnosztizált tanulók társas helyzetének empirikus feltárása volt. A vizsgálatban 24 osztály 486 … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2026.1.4

Miklósi Ádám József : A DIY mint participatív segítő technológiai gyakorlat

tanulmány a Do-It-Yourself (DIY) mint participatív segítő technológiai (Assistive Technology, AT) gyakorlat szerepét vizsgálja a cerebrális parézissel (CP) élő gyermekeket nevelő családok életminőségének javításában. Kiindulópontja, hogy a standardizált, intézményes segédeszközrendszerek gyakran nem reagálnak kellő rugalmassággal a CP heterogén és változó igényeire. Elméleti keretét a Kritikai Fogyatékosságelmélet, az open design és a participatív design adják, amelyek … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2026.1.5

Kelen Zsuzsa Sára : A 2024-es paralimpia a magyar írott online mainstream médiában

A társadalmi kisebbségi csoportok, így a fogyatékos emberek reprezentációja is kiemelt szerepet játszik abban, hogyan viszonyul a többségi társadalom az adott csoporthoz. A paralimpia a világ egyik legnagyobb sportrendezvénye, ezáltal kivételes lehetőséget biztosít a fogyatékos személyekkel kapcsolatos közfelfogás és a fogyatékos sporthoz való viszonyulás befolyásolására. A kutatás azt vizsgálta, hogy a legnépszerűbb magyar nyelvű online … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2026.1.6

Barnabás Júlia, Kállai Gabriella : Inkluzív oktatás Kanadában

A cikk Kanada, azon belül Új-Brunswick tartomány oktatási rendszerét, az oktatási inklúzió területein tett lépéseit mutatja be, kiemelve néhány olyan gyakorlatot, amely a befogadó szemlélet terjedését segíti elő. A tanulási nehézségekkel küzdő és fogyatékossággal élő tanulók támogatása mellett bemutatjuk az őslakos népekhez kapcsolódó tartományi és intézményi szakpolitikákat, valamint azok megvalósításának támogatási mechanizmusait is. A helyzet … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2026.1.7