könnyen érthető kommunikáció

A tanulmányban – szemle jelleggel – az ÉFOÉSZ és három tagszervezete innovációs törekvéseinek a bemutatására kerül sor. Célom annak bemutatása, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben a könnyen érthető kommunikáció területén, illetve milyen tényezők segítik és akadályozzák a módszer hazai elterjesztését. Kitérünk a jövőre vonatkozó tervekre is.

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.11

Szarapka Dóra : Könnyen érthető hírek és azok készítése.

A tanulmányban – szemle jelleggel – nemzetközi színtérről gyűjtött példákat mutatunk be a könnyen érthető hírkészítésre, illetve ehhez kapcsolódóan ismertetem saját innovációs tevékenységemet, melyet a Vajdaságban valósítottam meg. A könnyen érthető kommunikáció fogalma és gyakorlata már több évtizede jelen van a nemzetközi színtéren. A tömegtájékoztatáshoz fűződő jog áttekintését követően a könnyen érthető hírkészítés lépéseit ismertetem. … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.10

Peszeki Dorina : Kutatás a participativitás, az önérvényesítés és a könnyen érthető kommunikáció jegyében.

Jelen tanulmányban egy folyamatban lévő kutatási programot meghatározó négy gondolatkört mutatunk be: önérvényesítés, gondnoksági rendszer kritikája, participatív kutatás, könnyen érthető kommunikáció. A kutatási program egyik újdonsága és egyben célja az, hogy a kutatási eredményekkel hozzájáruljunk az értelmi sérült személyek önérvényesítő képességének fejlődéséhez. Ezt olyan módon tesszük, hogy őket kérdezzük meg a gondnokság rendszerével kapcsolatban. Másrészt … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.8

Vecseri Zita : Könnyen érthető kommunikáció értelmi sérült személyekkel. A mondatok használatának vizsgálata könnyen érthető információkat tartalmazó dokumentumokban.

A tanulmány középpontjában a könnyen érthető kommunikáció áll, melynek alkalmazása és felhasználása folyamatos monitorozást igényel annak érdekében, hogy minél eredményesebb lehessen. Az eredményességet nem csupán a már elkészült könnyen érthető dokumentumok lektorálása szolgálja, hanem ezen dokumentumok alapját képező szabályrendszerek vizsgálata, finomhangolása is szükségszerű. A könnyen érthető kommunikációról, annak szabályrendszereiről és célcsoportjának mondathasználati jellemzőiről szóló rövid … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.7

Keszey Borbála : Könnyen érthető kommunikáció értelmi sérült személyekkel. Névmások használatának vizsgálata könnyen érthető információkat tartalmazó dokumentumokban.

A könnyen érthető kommunikáció lehetővé teszi az alapvető emberi jogok biztosítását, akadálymentes és befogadó környezet megteremtését, az önálló döntéshozatalt és az önrendelkezést, valamint alkalmas az önérvényesítés támogatására. Lehetővé teszi az aktív, tudatos és valódi részvételt a társadalomban mindazok számára, akiknek a sztenderd kommunikáció megértése általánosságban vagy bizonyos helyzetekben kihívást okoz. A tanulmány célja, hogy fogyatékosságtudományi, … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.6

Német Beáta : Hatékonyabban támogatja-e a könnyen érthető üzenet az értelmileg akadályozott tanuló főzési folyamatát a sztenderd üzenetnél?

Magyarországon az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolájában, a 6. osztályban kötelezően oktatandó ismeretkör a zacskós leves készítése. Felvetődik a kérdés, vajon képesek-e a 6. osztályos tanulók a zacskós levest a tasakon olvasható leírás alapján elkészíteni? Vajon segítséget jelent-e nekik a tanulási folyamatban, ha a zacskós leves elkészítésének folyamatát könnyen olvasható és érthető formában is rendelkezésre … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.5

Borosné Rimaszombati Dóra : A könnyen érthető kommunikáció és a Hublow olvasástanítási módszer kapcsolata – egy esetismertetés tükrében.

Jelen tanulmány a könnyen érthető kommunikációt kapcsolja össze a Hublow olvasástanítási módszerrel. Az elméleti részben megvizsgáltam, hogy mit mondanak az olvasás tanításáról a központi pedagógiai dokumentumok (Irányelvek, kerettanterv), mennyire segítik vagy gátolják az olvasás tágabb értelmezését. Továbbá a két módszer részletes bemutatásán túl igyekeztem megfejteni, hogy mi a gond azokkal a szövegekkel, melyekkel a hétköznapi … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.4

Hegedűs Hanga, Horváth Péter László, Radics Márta : Értelmileg akadályozott, 1–8. osztályos általános iskolai tanulók receptív nyelvi képességeinek vizsgálata a TROG-H teszt segítségével.

Az értelmileg akadályozott tanulók társadalmi életben való aktív részvételének egyik feltétele a jó kommunikációs képesség. Ennek megfelelően a gyógypedagógiai nevelés-oktatás és fejlesztés központi dokumentumai (irányelvek, kerettantervek) kiemelt hangsúlyt helyeznek a célcsoport nyelvi kompetenciájának fejlesztésére. Másfelől a fogyatékosság értelmezésének társadalmi modellje alapján a kommunikációs helyzetben a figyelmünk fókuszába kerül a befogadó (értelmileg akadályozott személy) mellett a … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.3

Cziráki Zsolt, Horváth Péter László, Ladányi Lili, Magyar Adél, Pukánszky Béla, Porkoláb Mihály, Sallai Ilona Éva : Könnyen Érthető Információs Központ (KÉIK) létesítése a szegedi Gyógypedagógus-képző Intézetben.

Az információs társadalom tagjaiként az információ birtoklása létszükségletté vált. Az élet minden területén szükségünk van arra, hogy jól informáltak legyünk, hiszen ezek birtokában hozzuk meg döntéseinket. Az információk nyelvi szintje általában a többséghez igazodik, így azok az értelmi sérült személyek számára nem, vagy nehezen érthetőek. Az információs akadálymentesítés egyik formája a könnyen érthető kommunikáció. 2020 … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.2

Zajácz Dávid Pál : Értelmileg akadályozott gyermekeknek, tanulóknak szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmények honlapjainak könnyen érthető tartalmairól

Jelen szemlézés célja, hogy felhívja az értelmileg akadályozott gyermekek tanulók figyelmét a szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmények honlapjain található információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés fontosságára. Véletlenszerűen kiválasztott készségfejlesztő iskolák és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények honlapjait vizsgáltam 2019 tavaszán abból a szempontból, hogy vannak-e a honlapon könnyen érthető információk.

DOI: 10.31287/FT.hu.2020.1.8

Hegedűs Hanga : A kevesebb néha több

Jelen tanulmány az XXXIV. OTDK-ra benyújtott „A kevesebb néha több” c. dolgozat alapján készült. A pályamunka Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán megrendezett helyi fordulón 2018. november 21-én 1. helyezést, Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2019. április 26-án megrendezett országos fordulón pedig 2. helyezést ért el a Pedagógiai, Pszichológiai, … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2020.1.7

Farkasné Gönczi Rita : Könnyen érthető kommunikáció a COVID időszakában Magyarországon

Galai Bianka : Az ÉFOÉSZ és tagszervezeteinek törekvései a könnyen érthető kommunikáció területén.