Épségizmus és fogyatékosság, földön és vízen – Delfines mese az emberről, egy mesés delfin emlékére.

Az írás Winter, a saját fogyatékosságaink elfogadására inspiráló, művégtagot viselő delfin előtt tiszteleg. A Szerző a delfin életéről szóló meséket és a valóságot állítja egymás mellé, továbbá különféle perspektívákból reflektál Winter hihetetlen történetére jól ismert és kevéssé átgondolt szempontok alapján. Célja felhívni a figyelmet a védtelenség, kiszolgáltatottság a hatalom összefüggéseiben való mérlegelésére. Winter egyedülálló életútját megismerve az olvasó olyan kényes témákkal találkozik, mint a fogyatékosság és az üzlet, a védtelen, kiszolgáltatott élet és a méltóság, illetve annak hiánya, valamint a példakép szerep és a fogyatékos identitás kialakulása, vállalása. Az írás egy rendkívüli karaktert, egy különleges akaraterővel bíró delfint mutat be. Segítségével objektív és szubjektív hangnemben egyaránt megkérdőjelezi az épség/izmus paradigmáit és gyakorlatát. Az írás személyes tónusa igyekszik arra ösztönözni az olvasót, hogy kritikusan gondolkodjon a hatalmi egyenlőtlenségek következményeiről, és a világ jobbítását célzó szerepéről, lehetőségeiről. És „fröcskölje le” bátran mindenkit, aki azt érdemli, mint Winter, a delfin tette a velünk töltött tizenhat éven át.