Lapszám: 2024/2

Gereben Ferencné : Előszó

Minden tudomány mint differenciált társadalmi alrendszer önálló belső dinamikával rendelkezik. Kollektív tevékenység, fejlődését és fejlesztését a tudományos közösség belső szabályai irányítják, olvasható Thomas Kuhn (1962) tudományterületi sajátosságokat elemző közleményeiben. Hangsúlyozza, hogy e sajátosságok az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási tevékenységben is nyomon követhetők. Megállapításai, amelyeknek csak a töredékét van módunkban megemlíteni, közelről érintenek bennünket … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2024.2.1

Cserti-Szauer Csilla, Sándor Anikó, Bánfalvy Csaba : Participatív innováció és az egész életutat támogató pályaorientáció

Az emberi jogi modell egyik legfontosabb vívmánya, hogy a fogyatékossággal élő emberek nemcsak utólag véleményezhetik az életükről szóló döntéseket, hanem maguk hozhatják létre annak kereteit, konkrét tartalmát a saját preferenciáik szerint. A participatív innováció egy a rendelkezésre álló utak közül ebben a fejlődésben; olyan folyamat, ahol a fogyatékossággal élő és nem fogyatékos szereplők egyenrangú aktorokként … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2024.2.2

Osztián Doris : Mi így csináljuk – A Gennaro Iskola készségfejlesztő tagozatának bemutatása

Intézménybemutatás keretében a Gennaro Verolino Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium készségfejlesztő iskolai tagozatán zajló munkába kap betekintést az olvasó. A témához szorosan kapcsolódó humánerőforrás átszervezése mentén, a tanulók fókuszba állítása révén fogalmazódnak meg nehézségek, hibák és eredmények. A bemutatás célja a saját szakmai fejlődés bemutatása, az eddigi eredmények összefoglalása. Az intézmény teljes szemléletformálása … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2024.2.3

Hangya Dóra : Fogyatékossággal élő emberek felnőttképzési és karrierlehetőségeinek vizsgálata

A tanulmány a fogyatékossággal élő felnőttek egyenlő esélyű hozzáférésének aktuális kérdéseit vizsgálja a hazai szak- és felnőttképzés szempontjából. Célja a figyelemfelhívás a fogyatékossággal élő felnőttek tanulási lehetőségeinek hazai jogszabályi környezetére, összefüggésben az aktuális európai uniós célkiűzésekkel, megvalósításra váró szakpolitikai feladatokkal. A tanulmány bemutatja a legfrissebb népszámlálási adatok rövid elemzését a fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettségével … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2024.2.4

Sándor Anikó, Fazekas-Vinkovits Ágnes Sarolta, Kovács Krisztina, Könczei György : “…Próbálok koncentrálni arra, hogy ilyen nemi megkülönböztetés, de alapvetően a fogyatékosok körében nem ez a probléma” A fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási részvételét akadályozó és hátráltató tényezők

A tanulmány a felsőoktatáshoz való hozzáférést akadályozó látható és láthatatlan strukturális akadályokat és előítéleteket vizsgálja, magyarországi és nemzetközi példákkal illusztrálva. A cikk gyakorlatorientált, reflektív megközelítéseket és egy esettanulmányt mutat be, amely a felsőoktatásban az egyenlőtlenségeket fenntartó mögöttes mintákat és diskurzusokat vizsgálja. A megfontolások és megállapítások betekintést nyújtanak a stakeholderek számára a rendszerszintű akadályokba és kihívásokba, … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2024.2.5

Svastics Carmen, Kórodi Edit, Csillag Sára, Győri Zsuzsanna, Hidegh Anna Laura : A tudás hatalom? Formális, nem-formális és informális tanulás a fogyatékossággal élő vállalkozók életútjában.

A fogyatékossággal élő vállalkozók vállalkozói kompetenciái számos szempont szerint kategorizálhatók és írhatók le. Jellemzően személyes és a vállalkozás működéséhez szükséges kompetenciákat takarnak, melyek formális, nem-formális és informális tanulási folyamatok eredményeként jönnek létre. Kutatásunkban 29, fogyatékossággal élő vállalkozóval készített interjúk alapján úgy találtuk, hogy a sikeres vállalkozáshoz szükséges a közoktatásban megélt integrációs tapasztalat, a szakmai készségek … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2024.2.6

Keszi Roland : Gépi tanulás vagy emberi oktatás? Gondolatok és adatok a mesterséges intelligenciáról és a munkaerőpiacról: A pályaorientáció gazdaságszociológiai szempontjai.

A tanulmányban áttekintett gazdasági tendenciák a mesterséges intelligencia alkalmazások elterjedésének exponenciális növekedésével kiemelt szerepet kapnak a közeljövő munkaerőpiacán. A szerző friss makrogazdasági adatforrások, empirikus kutatások és előrejelzések alapján, a munkaerőpiac keresleti oldaláról tekint át néhány, a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi vonatkozásával kapcsolatos megatrendet. Az áttekintett folyamatok a jelenkor munkavállalóit közvetlenül érintik, a vállalatok rekrutációs … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2024.2.7

Bányai Borbála, Perlusz Andrea, Bodorné Németh Tünde : Hallásbarát munkahelyek és a hallássérült személyek munkaerő-piaci helyzete: szisztematikus szakirodalmi áttekintés

Háttér és célok: A munkavállalás a felnőtt emberek, így a fogyatékossággal élő emberek életének is egyik fő területe.  Tanulmányunk célja a megismerni a hallássérüléssel élő emberek munkaerőpiaci karrierútjának meghatározó körlményeit és támogatási lehetőségeit. Módszer: Szisztematikus áttekintést végeztünk a Web of Science, az Elsevier és az EBSCO adatbázisokban a 2006-tól kezdődő releváns idézetek keresésével. Azért választottuk … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2024.2.8

Jakab Nóra, Hoffman István : Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása – Reform és (mérsékelt) eredmények.

A rehabilitáció magyar történetében egy fordulópontnak hittük a 2012. évet. A rehabilitációs szemlélet és gyakorlat „rehabilitációjára” volt szükség. A magyar rehabilitáció nagy utat tett meg 2008 óta, hiszen a 2007. évi, majd azt követően a 2011. évi jogszabályokkal a megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációját helyezte új alapokra. Mindez lehetővé tette, hogy a rehabilitáció valóban egy … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2024.2.9

Fekete Éva, Galambos Katalin : Milyen szerepet játszhatnak a közösségi terek a fogyatékos személyek életpálya döntéseinek és foglalkoztatásának támogatásában?

A publikáció általános kontextusban és egy konkrét esettanulmányon keresztül nyújt betekintést az olvasóknak a közösségi terek, mint társadalmi vállalkozások működésébe. Ezen túlmenően a közösségi terek felhasználásában rejlő potenciális lehetőségeket is megvizsgálja a fogyatékossággal élő fiatalok pályaválasztásának támogatásában. Végül a szerzők bemutatnak egy ígéretes esettanulmányt – Labor Café, Nyíregyháza -, amely jól szemlélteti, hogy a közösségi … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2024.2.10

Rékasi Nikolett : “Tehát az akkor, a kilencvenes években egy köztudott dolog volt, hogy a gyógymasszőr egy vakos szakma.” – Látássérült gyógymasszőrök tapasztalatai.

A munka mindenki életének nagyon fontos része. Keretbe foglalja napjainkat, jövedelmet biztosít, és lehetővé teszi, hogy hozzájáruljunk a társadalomhoz. Ahhoz, hogy a fogyatékos személyek munkába tudjanak menni és sikeresen végezzék a munkát, kulcsfontosságú körülményeknek kell megvalósulni. Ebben a tanulmányban két magyar vak férfi elbeszélését mutatom be, akik mindketten gyógymasszőrök. Tapasztalataik feltárásához két kvalitatív módszert ötvöztem: … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2024.2.11

Otieno Michael Ochieng : A fogyatékos emberek állampolgárságát bejósló tényezők

A tervezett kvalitatív tanulmány célja, hogy feltárja a fogyatékossággal élő, kenyai egyetemi hallgatók megélt tapasztalatait, különös tekintettel az oktatásban betöltött állampolgári szerepükre. Az állampolgárság egy befogadó társadalmi intézmény, amely kategorizálja a társadalmi tagságot, valamint az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot. Az állampolgár tehát olyan szereplő, aki képes egyéni döntéseket hozni és részt venni a … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.en.2024.2.12