„Van bennem női hiúság, hiszen nőből vagyok mégis”. Hajléktalan nők önképe.

A tanulmány egy hajléktalan nők körében végzett kvalitatív kutatás női önképpel kapcsolatos eredményeit mutatja be. A hajléktalanná válást máshogy élik meg a nők és a férfiak. A kapcsolatháló elvesztése, a korábbi szülői, házastársi szerepektől és az ellátandó feladatoktól való megfosztottság jobban traumatizálja a nőket, illetve a hajléktalan életmódban a kiszolgáltatottság, támadástól való félelem és a biológiai hatások is jelentősebb megterhelést jelentenek számukra. A hajléktalan nők női önképe külső és belső jegyekből áll össze. Előbbiek közé tartozik például a hajviselet, a divatos öltözet és a smink, de mind közül a legfontosabb az ápoltság és a tisztaság. A női önkép belső elemeinek egy része, például az intelligencia, a jó modor, nem tűnik el a hajléktalanná válással, míg más részük, a korábbi szerepek elvesztése óriási hiányt jelent. A hajléktalanság és a nemi identitás belső megélésében, ezek önazonosságban elfoglalt helyében fontos tényező többek között a külső támogató kapcsolatok jelenléte, a sorstársi kapcsolatháló megléte vagy hiánya és az intézménytípus saját otthonhoz való hasonlósága. Bár a hajléktalan populációban csak 20% a nők aránya, a szociális munkának és az ellátórendszernek mégis fontos feladata a nemek szerinti, s a nemi identitást fókuszba állító speciális szolgáltatások kialakítása, valamint a hajléktalan nők esetében a nemi önazonosság megerősítése és a stigmatizáló hajléktalan identitás felülírása.