Háttér és célok: A munkavállalás a felnőtt emberek, így a fogyatékossággal élő emberek életének is egyik fő területe. Tanulmányunk célja a megismerni a hallássérüléssel élő emberek munkaerőpiaci karrierútjának meghatározó körlményeit és támogatási lehetőségeit.
Módszer: Szisztematikus áttekintést végeztünk a Web of Science, az Elsevier és az EBSCO adatbázisokban a 2006-tól kezdődő releváns idézetek keresésével. Azért választottuk ezt az időpontot, mert ekkor született meg a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD), amely jelentős paradigmaváltáshoz járult hozzá a fogyatékossággal élő személyek, köztük a hallássérültek társadalmi befogadása és integrációja terén. A kutatás középpontjában a pályaorientáció, a pályaorientáció, az élethosszig tartó tanácsadás és a hallássérültek szakmai rehabilitációja állt. A szerzők a tanulmányban 13 cikk eredményeit foglalják össze, melyek megfelelt a tanulmány célkitűzésének.
Eredmények: A vizsgált országokban a munkavállalás hátterének jogi szabályozása megfelelő. A hallássérült emberek sikeres munkahely megtartásához – akár veleszületett, akár szerzett hallássérülésről legyen szó – szükséges nem csak a környezeti feltételek átalakítása, hanem a a munkavállaló és a kollegák, főnökök támogató attitűdje.
Diszkusszió: Az általunk elvégzett scoping review alapján feltárultak a hallássérült munkavállalók szubjektív helyzetét és objektív körülményeit befolyásoló legfontosabb szempontok, valamint az érintettek számára elérhető munkaerőpiaci elhelyezkedést támogató szolgáltatások. Összességében elmondható, hogy az egyéni szempontok és a szolgáltatások működése során is tetten érhetők a fogyatékosság orvosi -, szociális és emberi jogi modelljei.
