Keyword: easy-to-read communication

Sárközi Stella : Freak-nek nevezzelek? A társadalom szerepe az emberi test normalitásának megítélésében.

Társadalmunk kollektív testképében évszázadok óta körülhatárolódik az, amit „normálisnak”, és az, amit „másmilyennek” határozunk meg – ez utóbbi csoportba tartozik a fogyatékosnak tartott emberi test is. E csoportok kialakulásának oka maga a társadalom. Évszázadok óta fennálló jelenség, hogy az ember rendszereket, kategóriákat hoz létre, többek között abból a célból, hogy az embereket magukat is különböző … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.7

Galai Bianka : Az ÉFOÉSZ és tagszervezeteinek törekvései a könnyen érthető kommunikáció területén.

A tanulmányban – szemle jelleggel – az ÉFOÉSZ és három tagszervezete innovációs törekvéseinek a bemutatására kerül sor. Célom annak bemutatása, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben a könnyen érthető kommunikáció területén, illetve milyen tényezők segítik és akadályozzák a módszer hazai elterjesztését. Kitérünk a jövőre vonatkozó tervekre is.

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.11

Peszeki Dorina : Kutatás a participativitás, az önérvényesítés és a könnyen érthető kommunikáció jegyében.

Jelen tanulmányban egy folyamatban lévő kutatási programot meghatározó négy gondolatkört mutatunk be: önérvényesítés, gondnoksági rendszer kritikája, participatív kutatás, könnyen érthető kommunikáció. A kutatási program egyik újdonsága és egyben célja az, hogy a kutatási eredményekkel hozzájáruljunk az értelmi sérült személyek önérvényesítő képességének fejlődéséhez. Ezt olyan módon tesszük, hogy őket kérdezzük meg a gondnokság rendszerével kapcsolatban. Másrészt … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.8

Vecseri Zita : Könnyen érthető kommunikáció értelmi sérült személyekkel. A mondatok használatának vizsgálata könnyen érthető információkat tartalmazó dokumentumokban.

A tanulmány középpontjában a könnyen érthető kommunikáció áll, melynek alkalmazása és felhasználása folyamatos monitorozást igényel annak érdekében, hogy minél eredményesebb lehessen. Az eredményességet nem csupán a már elkészült könnyen érthető dokumentumok lektorálása szolgálja, hanem ezen dokumentumok alapját képező szabályrendszerek vizsgálata, finomhangolása is szükségszerű. A könnyen érthető kommunikációról, annak szabályrendszereiről és célcsoportjának mondathasználati jellemzőiről szóló rövid … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.7

Keszey Borbála : Könnyen érthető kommunikáció értelmi sérült személyekkel. Névmások használatának vizsgálata könnyen érthető információkat tartalmazó dokumentumokban.

A könnyen érthető kommunikáció lehetővé teszi az alapvető emberi jogok biztosítását, akadálymentes és befogadó környezet megteremtését, az önálló döntéshozatalt és az önrendelkezést, valamint alkalmas az önérvényesítés támogatására. Lehetővé teszi az aktív, tudatos és valódi részvételt a társadalomban mindazok számára, akiknek a sztenderd kommunikáció megértése általánosságban vagy bizonyos helyzetekben kihívást okoz. A tanulmány célja, hogy fogyatékosságtudományi, … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.6

Német Beáta : Hatékonyabban támogatja-e a könnyen érthető üzenet az értelmileg akadályozott tanuló főzési folyamatát a sztenderd üzenetnél?

Magyarországon az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolájában, a 6. osztályban kötelezően oktatandó ismeretkör a zacskós leves készítése. Felvetődik a kérdés, vajon képesek-e a 6. osztályos tanulók a zacskós levest a tasakon olvasható leírás alapján elkészíteni? Vajon segítséget jelent-e nekik a tanulási folyamatban, ha a zacskós leves elkészítésének folyamatát könnyen olvasható és érthető formában is rendelkezésre … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.5

Borosné Rimaszombati Dóra : A könnyen érthető kommunikáció és a Hublow olvasástanítási módszer kapcsolata – egy esetismertetés tükrében.

Jelen tanulmány a könnyen érthető kommunikációt kapcsolja össze a Hublow olvasástanítási módszerrel. Az elméleti részben megvizsgáltam, hogy mit mondanak az olvasás tanításáról a központi pedagógiai dokumentumok (Irányelvek, kerettanterv), mennyire segítik vagy gátolják az olvasás tágabb értelmezését. Továbbá a két módszer részletes bemutatásán túl igyekeztem megfejteni, hogy mi a gond azokkal a szövegekkel, melyekkel a hétköznapi … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.4

Hegedűs Hanga, Horváth Péter László, Radics Márta : Értelmileg akadályozott, 1–8. osztályos általános iskolai tanulók receptív nyelvi képességeinek vizsgálata a TROG-H teszt segítségével.

Az értelmileg akadályozott tanulók társadalmi életben való aktív részvételének egyik feltétele a jó kommunikációs képesség. Ennek megfelelően a gyógypedagógiai nevelés-oktatás és fejlesztés központi dokumentumai (irányelvek, kerettantervek) kiemelt hangsúlyt helyeznek a célcsoport nyelvi kompetenciájának fejlesztésére. Másfelől a fogyatékosság értelmezésének társadalmi modellje alapján a kommunikációs helyzetben a figyelmünk fókuszába kerül a befogadó (értelmileg akadályozott személy) mellett a … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.3

Cziráki Zsolt, Horváth Péter László, Ladányi Lili, Magyar Adél, Pukánszky Béla, Porkoláb Mihály, Sallai Ilona Éva : Könnyen Érthető Információs Központ (KÉIK) létesítése a szegedi Gyógypedagógus-képző Intézetben.

Az információs társadalom tagjaiként az információ birtoklása létszükségletté vált. Az élet minden területén szükségünk van arra, hogy jól informáltak legyünk, hiszen ezek birtokában hozzuk meg döntéseinket. Az információk nyelvi szintje általában a többséghez igazodik, így azok az értelmi sérült személyek számára nem, vagy nehezen érthetőek. Az információs akadálymentesítés egyik formája a könnyen érthető kommunikáció. 2020 … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.2