2022/1 | Ableism and disability on land and in waters: A dolphin’s tale about people, paying a special tribute to a fabulous dolphin
DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.6
2018/2: Közel harminc éve tanítok angolt. Alsó tagozatos koromban a fogalmazás volt a kedvenc tantárgyam. Akkor sok minden szerettem volna lenni, például vulkanológus, úságíró és író. Arra, hogy a vulkanológia álom marad, azonnal rájöttem magamtól is, de azt, hogy sem újságíró, sem író nem lehetek, mert nem látok jól, a gimnáziumban tudatták velem. Azért megkiséreltem bekerülni a gimnázium alkotó diákjai közé Szergej Jeszenyin egyik rövid versének fordításával egy fordítóversenyen, de azt mondták, túl rövid a nyolcsoros vers. A minimum fordítandó anyag nyolc sor volt. Hosszú ideig csak azt és akkor írtam, amit és amikor muszáj volt. A doktori tanulmányok késztettek, kényszerítettek írásra. És a Facebook. Tudományos érdeklődésem a fogyatékosság művészeti, elsősorban irodalmi ábrázolása, a fogyatékosságmemoár és az autopatográfia. Néha az a megtiszteltetés ér, hogy szépirodalmi műveket fordíthatok. Ilyenkor, és mindig, ha olvasok, nagyon figyelek. Nyelvre, szavakra, fordulatokra. És az emberekre. Regényben, novellában, filmen és mindenhol.
2022/1: Angol nyelvtanár vagyok, több évtizedes szakmai gyakorlattal. Szeretek tanítani, így abban a szerencsében volt részem, hogy tizenhét éven át tanítottam a Magyar Televízió munkatársait, az ELTE BGGYK hallgatóit, a budapesti Gyengénlátók Iskolájának tanulóit. Most az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Intézetében tanítok haladó íráskészséget. Aliglátó tanárként meggyőződéssel vallom, hogy a sokszínűség megértése és tisztelete, az inkluzív társadalom megvalósítása iránti igény az emberek egyéni nézeteiben alakul ki, olykor magányosan elgondolkodva érzékeny témákon, ismeretlen, számunkra elképzelhetetlen életeken. Hiszem, hogy a fogyatékosság kulturális modellje, a fogyatékosság kulturális ábrázolásainak kritikus átgondolása és bátor elemzése a mai épségkultuszt támogató paradigmák felülírásához vezet, ezért kutatói érdeklődésemet a fogyatékosság kulturális megjelenésének széles tárházán belül elsősorban szépirodalmi és média-, többek közt f ilmelemzések határozzák meg. Doktori disszertációm is e tárgykörben és a neveléstudomány vonatkozásában készült. A doktori fokozatot 2018-ban, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának Tanulás-Tanítás Programjában szereztem. A Fogyatékosságtudományi Műhelyhez kevéssel az alapítást követően csatlakoztam. A Műhelyben és az ELTE BGYK keretén belül a FOTRI-ban végzett munkámat 2019-ben címzetes egyetemi docensi címmel jutalmazták. Tudományos érdeklődésemet, kutatói tevékenységemet 2 alkalommal gazdagíthattam Fulbright Ösztöndíjjal a University of California, Berkeley kampuszán. Az ott szerzett tapasztalatokat legjobb tudásom szerint megosztani itthon óraadóként az ELTE BGGYK FOTRI, a Miskolci Egyetem, valamint a CEU kritikus gondolkodást támogató inkluzív kurzusain volt alkalmam.
Részlet a tanulmányból: “VAK – vág a V, akaratos az A és kemény a K. Három hang, három betű, és a legtöbb ember borzong, ha meghallja a szót, amit a vé, az a és a ká ártatlanul egymásba fonódva alkot. És fél, hogy egyszer róla suttogják majd mások. Halk szigorral, szinte egyenként ejtve a három … Read more
DOI: 10.31287/FT.hu.2018.2.8