Sándor Anikó, Cserti-Szauer Csilla : Szerkesztői előszó

Részlet a tanulmányból: „Szeretettel osztjuk meg az Olvasóval a Fogyatékosság és Társadalom című folyóirat 2022. évi első lapszámát, amelyet Gombos Gábor kollégánk és barátunk emlékének ajánlunk. Gábor a folyóirat alapító szerkesztőbizottságának tagja, nemzetközileg elismert emberi jogi szakértő volt. A hazai fogyatékosságtudomány és a pszichiátriai túlélők mozgalmának egyik úttörőjétől búcsúzunk.”

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.1

Lengyel lea : „Van bennem női hiúság, hiszen nőből vagyok mégis”. Hajléktalan nők önképe.

A tanulmány egy hajléktalan nők körében végzett kvalitatív kutatás női önképpel kapcsolatos eredményeit mutatja be. A hajléktalanná válást máshogy élik meg a nők és a férfiak. A kapcsolatháló elvesztése, a korábbi szülői, házastársi szerepektől és az ellátandó feladatoktól való megfosztottság jobban traumatizálja a nőket, illetve a hajléktalan életmódban a kiszolgáltatottság, támadástól való félelem és a … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.2

Légmán Anna, Vályi Réka : Pszichoszociális fogyatékos személyek médiareprezentációja.

2014. augusztus 1-én egy férfi a villamossínek alá lökött egy nőt, aki meghalt. A médiában nagy teret kapott ez az esemény, s egy rendőrségi hírből széles körű társadalmi érdeklődést kiváltó ügy lett. Esettanulmányunkban a „combinós gyilkosság” kapcsán megjelent híranyagokat mint a pszichiátriai betegekként diagnosztizáltak médiareprezentációját mutatjuk be. Kiinduló hipotézisként azt feltételeztük, hogy a médiában jellemzően … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.3

Kővári Bettina, Kondor Zsuzsa : A pszichoszociális fogyatékos személyek reprezentációja az ifjúsági irodalomban.

A tanulmány a pszichoszociális fogyatékos személyek reprezentációját mutatja be az ifjúsági irodalomban a fogyatékosságtudományi modellek elméleti keretezésének segítségével. A kutatás célja, hogy képet nyújtson arról, hogyan gondolkodik a mai magyar társadalom a pszichoszociális fogyatékos személyekről. A kutatás kérdései közé tartozik, hogy a rendszerváltást követően a magyar könyvpiacon megjelent ifjúsági regényekben milyen arányban és hogyan reprezentálódnak … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.4

Fodor Henriett, Bányai Borbála : Bipoláris affektív zavarral diagnosztizált felnőtt személyek online történetei egy participatív kutatás tükrében.

A pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek többsége láthatatlan, „akadályozottságuk” nem szembetűnő, a többi fogyatékossági csoporttal összehasonlítva mégis a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberekkel szemben a leginkább jellemző az elutasító attitűd (Akin & Huang, 2019). Talán éppen emiatt a digitális térben egyre több sorstársi csoport jött létre az elmúlt években. Jelen kutatásunkban egy weboldalon megjelent, két bipoláris zavarral … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.5

Hoffmann Mária Rita : Épségizmus és fogyatékosság, földön és vízen – Delfines mese az emberről, egy mesés delfin emlékére.

Az írás Winter, a saját fogyatékosságaink elfogadására inspiráló, művégtagot viselő delfin előtt tiszteleg. A Szerző a delfin életéről szóló meséket és a valóságot állítja egymás mellé, továbbá különféle perspektívákból reflektál Winter hihetetlen történetére jól ismert és kevéssé átgondolt szempontok alapján. Célja felhívni a figyelmet a védtelenség, kiszolgáltatottság a hatalom összefüggéseiben való mérlegelésére. Winter egyedülálló életútját … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.6

Sárközi Stella : Freak-nek nevezzelek? A társadalom szerepe az emberi test normalitásának megítélésében.

Társadalmunk kollektív testképében évszázadok óta körülhatárolódik az, amit „normálisnak”, és az, amit „másmilyennek” határozunk meg – ez utóbbi csoportba tartozik a fogyatékosnak tartott emberi test is. E csoportok kialakulásának oka maga a társadalom. Évszázadok óta fennálló jelenség, hogy az ember rendszereket, kategóriákat hoz létre, többek között abból a célból, hogy az embereket magukat is különböző … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.7

Horváth Péter László, Nemes-Jakab Éva, Pechan Eszter : Szépirodalom – könnyen érthetően?

Meggyőződésünk, hogy a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek is szükségük van arra, hogy szépirodalmi műveket olvassanak. A kultúrához, ezen belül az irodalomhoz való hozzáférés jogát a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is megerősíti. Jelen helyzetfeltáró tanulmányban először bemutatjuk a probléma kontextusát. Magyarországon nincs még hagyománya annak, hogy miként lehetne a szépirodalmi műveket … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.8

Futár András, Szabó Rita : A mi közös munkánk. Egy participatív kutatás tapasztalatai.

A cikkben ismertetett participatív módszert követő kvalitatív és empirikus szakdolgozati kutatás fő témája a támogatott döntéshozatal volt. Ezt a kérdéskört egyenrangú kutatókként dolgoztuk fel fókuszcsoportos interjúk segítségével. Jelen tanulmányunkban az alkalmazott participatív módszertannal kapcsolatos tapasztalatainkat osztjuk meg a „Semmit rólunk nélkülünk!”-elv és a posztmodern emberkép tükrében. Megállapítottuk, hogy munkánkban a participativitás pontossággal és hitelességgel egészítette … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.9

Sándor Anikó, Katona Vanda : „Az a legfontosabb, hogy nem kell tőlünk félni”. Harmati Sándor élettörténete.

Harmati Sándor (1957–2020) Magyarország egyik legismertebb önérvényesítője, számtalan hazai és nemzetközi konferencia résztvevője és előadója. Elkötelezetten dolgozott azért, hogy a gondnoksági rendszer helyett a fogyatékossággal élő személyek támogatót vehessenek igénybe önrendelkezési joguk gyakorlása érdekében. 2019 júniusában az a megtiszteltetés ért minket, hogy Sándor vendégei lehettünk, meghallgathattuk élettörténetét, és olvashattuk precízen vezetett naplóit. Jelen szöveg a … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.10

Berzsenyi Emese, Loványi Eszter : Hogyan készültünk fel a lektorátusi nyelvvizsgára? Egy narratív beszámoló.

A cikk a szerzőpáros párhuzamos beszámolója, amelyen keresztül kétféle inkluzív megközelítést is megismerhetnek az olvasók. Egy tanár és egy tanítvány közösen átélt tapasztalataikon keresztül mutatják be, hogy a participatív szemléletmód olyan tanulási helyzetekben is hatékony lehet, amelyhez még nem állnak rendelkezésre jó gyakorlatok, precedensek. Amikor a gyógypedagógus-szociológus hallássérült doktorjelölt és a német fordításokkal sokat foglalkozó, … Olvass tovább

DOI: 10.31287/FT.hu.2022.1.11